Ha a napjainkban elérhető fűtési rendszerek által kínált lehetőségeket nézzük, viszonylag széles palettán állnak rendelkezésre a különböző megoldások, a hagyományos technológiáktól kezdve az innovatívnak számító módszerekig bezárólag.
A szilárd tüzelésű és gázfűtés régebben egyeduralkodónak számított, amíg az elektromos fűtőberendezések jellemzően kiegészítő szerepet voltak képesek csak ellátni. Napjainkra nem csak az elektromos fűtési rendszerek mentek keresztül hatalmas fejlődésen, de olyan újszerű megoldások is megjelentek, mint a napelemes vagy a hőszivattyús technológia.
Mostani cikkünkben ezeket a lehetőségeket nézzük meg egy kicsit közelebbről, kitérve a legfontosabb tudnivalókra, a fűtési rendszerek árai, valamint megnézzük, hogy milyen gyakorisággal és hogyan lehetséges a hálózat tisztítása és karbantartása.
Milyen fűtési megoldások léteznek napjainkban?
A következőkben tehát a legnépszerűbb fűtési lehetőségeket tekintjük át, mint a szilárd vagy gáztüzelésű megoldások, valamint néhány, innovatívabbnak számító technológiáról is szólunk pár szót. Nem érintjük viszont a villanyfűtést, hiszen ez az összetett témakör egy külön cikket is érdemelne. Valamint vannak olyan módszerek, mint az infrapanel vagy a geotermikus energia hasznosítása, amelyek kevésbé elterjedtek napjainkban, így ezeknek részleteibe nem is megyünk bele.
Hogyan alakulnak a fűtési rendszerek árai?
Az, hogy a rendelkezésre álló fűtési megoldások közül kinek, mikor, melyik megoldás éri meg, sok körülménytől függ. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb valamelyik technológiának a bekerülési értéke, hosszú távon annál fenntarthatóbb és költséghatékonyabb működést eredményez. Nem csak anyagi lehetőségeinket kell azonban mérlegelni a fűtési rendszerek számbavétele során. Fel kell mérni, hogy az adott ingatlan mennyi áll készen egyik vagy másik technika fogadására, mekkora átalakítási vagy más jellegű munkálatok szükségesek egyáltalán a munkálatok elvégzéséhez. Kérdés lehet az is, hogy valóban szükségünk van-e valamelyik modern módszerre, mennyire tudnánk kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
Szilárd tüzelésű fűtési rendszerek
A múlt évszázadban még általános megoldásnak számítottak az ilyen jellegű fűtési rendszerek, napjainkban viszont csak kivételes esetekben találkozhatunk vele fő fűtés formájában. Jellemzően olyan területeken fordulnak még mindig elő, ahol még nem került sor a gázhálózat kiépítésére. Emellett kiegészítő fűtésként cserépkályhákként vagy kandallókként találkozhatunk ezzel a tachnológiával. Elsősorban az átmeneti időszakokban nyújthatnak hathatós segítséget, valamint sokszor csak lakberendezései, esztétikai szempontból használják kandallók formájában.
Gáztüzelésű központi fűtési rendszerek
Elsősorban a gázcirkó, a gázkazán és a kondenzációs kazán használata jellemző ebben a kategóriában. Mind a mai napig hagyományos megoldásnak tekinthető, a legtöbb háztartás ezzel üzemel. Ekkor a hőt egy központi melegítő állítja elő, innen jut el a fűtési meleg víz az ingatlanban található hőleadókba, például a radiátorokba vagy a padlófűtésbe.
Alapvetően kétfajta típusról beszélhetünk a központi fűtési rendszerek kapcsán.
Az úgynevezett kétcsöves fűtési rendszerekben a hőleadók párhuzamosan kapcsolódnak a hálózatra, a víz pedig két vezetékben áramlik. Az előremenőben a fűtési meleg víz, a visszatérőben pedig a lehűlt fűtőfolyadék. Ennek előnye, hogy valamennyi fűtőtestbe közel azonos hőmérsékletű víz jut el. A fűtőtestek egymástól függetlenek, kisebb hőleadó felületek is megfelelőek lehetnek az egycsöves hálózathoz képest. Ami hátrányként sorolható fel, az a későbbi bővítés nehézsége.
Az egycsöves fűtési rendszerekben pedig a hőleadók egymást követően, sorosan kapcsolódnak. Itt egyetlen, úgynevezett összekötő vezetékről beszélünk. Ekkor a fűtőközeg átáramlik az első fűtőtesten, ahol a hője egy részét leadja – következő fűtőtesthez ezért már alacsonyabb hőmérsékleten jut el. Ezért a sor végén egyre nagyobb méretű fűtőtestek alkalmazása szükséges. Egyszerűbb és olcsóbb megoldást jelent, hátránya azonban, hogy a radiátorok nem függetlenek egymástól, például nem lehet őket külön – külön kikapcsolni a rendszerből.
Hőszivattyús fűtési rendszerek és napelem
Ezeknek a fűtési megoldásoknak a lényege, hogy az olyan hagyományos és nem megújuló energiaforrások helyett, mint a gáz, a szén vagy az olaj, a nap energiáját hasznosítják valamilyen formában. A napelem közvetelnül a napsugarakból nyeri a működéséhez szükséges mennyiséget, egy hőszivattyú segítségével pedig akár a levegőből, vízből, vagy a talajból is ki tudjuk ezt nyerni.
Elmondható, hogy alapvetően jobb hatásfokkal és a környezetet kevésbé terhelve működnek. Bekerülési értékük valamivel magasabb, azonban idővel bőségesen visszahozhatják árukat. A napelemmel akár azt is elérhetjük, hogy egy idő után egyáltalán ne kelljen rezsiszámlákat fizetni.
