2023-ban, amikor az energiaárak kiszámíthatatlanul az egekbe szöktek és a közeljövőben sem számíthatunk jelentős árcsökkenésre, talán az egyik legfontosabb kérdés a családi házakkal kapcsolatban, hogy mennyire tudjuk gazdaságosan üzemelni. Összeszedtünk néhány tippet, amelyek segítségével jelentősen csökkenthetjük a családi házakhoz kapcsolódó kiadásokat.
Szigeteljünk
Az első és talán legfontosabb lépés egy családi házzal kapcsolatban, az utólagos hőszigetelés. A homlokzati szigetelés mellett lényeges a födémszigetelés, vagy beépített tetőtér esetében a tetőtér hőszigetelése. Egy gondosan, szakszerűen szigetelt épület esetében rengeteg hőenergiát tudunk megtartani, így jóval kevesebbet kell költeni a fűtésre. Fontos szempont még, hogy a nyári kánikulák idején egy okosan hőszigetelt épület nehezebben melegszik fel, így csökken a hűtésre kiadott költségünk is. Talán nem is tudja mindenki, hogy egy épület hűtéséhez háromszor annyi energia szükséges, mint a fűtéséhez. Hogy pontosan mennyit tudunk spórolni a fűtési, hűtési költségeken egy utólagos hőszigeteléssel, az nagyban függ attól, hogy milyen állapotban volt korábban az épület energetikailag. Volt-e valamilyen szigetelés, kellett-e nyílászárókat is cserélni, milyen a fűtéstechnika stb.
Az utólagos födémszigetelés egyik legnagyobb előnye, hogy bármikor elvégezhető, nem függ az időjárási tényezőktől. A tetőszigetelés már egy fokkal bonyolultabb, ezt a műveletet akkor lehet “rossz” időben is elvégezni, ha hozzá lehet férni a tetőhöz a padlás felől. Az időjárásra legérzékenyebb munkafolyamat a homlokzat utólagos szigetelése, itt fontos, hogy a hőmérséklet stabilan 5 fok fölött legyen (éjjel-nappal), különben a száradási folyamat extrém mód lelassul. A homlokzati szigetelés és a dryvitolás időjárásfüggő munkák.
Nyílászárók cseréje
A szigetelés mellett legalább annyira fontos, hogy korszerű, jó szigetelő nyílászárók legyenek az épületben. A régi, fából készült ajtók, ablakok sajnos az idő múlásával elhasználódnak, megvetemednek, szuvasodni kezdenek. Amennyiben csak a vasalattal vagy a tömítéssel van gond, érdemes megjavítani, megjavíttatni, ám akkor, ha a nyílászáró profilja elöregedett, szuvas, korhadt, gondoljunk a nyílászárók cseréjére. Ha már csere, érdemes háromrétegű üvegszerkezettel ellátott profilt beépíteni, az ablakprofil anyaga pedig lehet műanyag, fa vagy alumínium. A fa nyílászárók előnye, hogy esztétikailag szépek, jó a hőszigetelő képességük és megbízhatóan működnek. Hátrányuk, hogy kevésbé tartósak, folyamatosan karban kell tartani és megvetemedhetnek a nedvességtől. A műanyag nyílászárók előnye a kiváló hőszigetelőképesség, a tartósság és az, hogy szinte egyáltalán nem kell foglalkozni a karbantartásával (egyedül a vasalat olajozásáról, finomhangolásáról és a tömítésjavításról kell gondoskodni).
A nyílászárók cseréje mellett gondoskodjuk a külső árnyékolástechnikáról is, hiszen ezzel is jelentősen csökkenthetjük a hűtésre költött energiaköltségeket. Nem elég a belső térben lógó függöny vagy a reluxa, hiszen ezek csak a fénytől és az illetéktelen tekintetektől óvják otthonunkat, a napenergia viszont áthatol az üvegen és becsapdázódik a belső terekbe. A külső árnyékolóval azonban ezt a hőenergiát kint tarthatjuk a nyári időszakban, felhúzott állapotban viszont (például egy hideg, ám napos téli időszakban) hagyhatjuk, hogy beáradjon a szobákba a fény és a meleg.
Fűtéstechnika korszerűsítése
Ha jó a szigetelés és a nyílászárók, akkor érdemes a fűtéstechnikával is foglalkozni. Az egyik leglényegesebb kérdés, hogy milyen fűtőanyaggal oldjuk meg a fűtést és milyen technológiával fűtjük fel a rendszert. A legtöbb háztartásban mind a mai napig gázkazánok működnek. A hagyományos gázkazánokat már nem lehet telepíteni, ám a kondenzációs kazánok már komoly előrelépést jelentenek a fűtéstechnika korszerűsítésében. Érdemes továbbá automatizálni a fűtésrendszert, hogy csak akkor fűtsön, amikor tényleg szükség van rá.
Az elektromos fűtéstechnika is jó irány lehet, például egy hőszivattyúval és padlófűtéssel kiváló komfortfokozatra és hatékonyságra tehetünk szert. Viszont itt fontos, hogy igényeljünk H tarifát a hőszivattyú működtéséhez. A napelemen alapuló fűtésrendszerek jelenlegi telepítése nem éri meg annyira, mint mondjuk két évvel ezelőtt, hiszen a szaldó elszámolást kivezetik a rendszerből, bruttó elszámolással vagy havi szaldóval pedig már nem éri meg a téli fűtési szezonban árammal fűteni. (Régebben ugye a nyáron megtermelt és a hálózatba táplált energia fejében használhattunk ugyanannyi áramot télen, így win-win helyzet alakult ki.)
Érdemes akár több lábon állni, amikor a fűtéstechnika korszerűsítéséről beszélünk. Vagyis ne csak a gázkazánra bazírozzunk, hanem mondjuk egy kandallóval, vegyestüzelésű kazánnal alakítsunk ki alternatív fűtési lehetőséget. Ha van napelemünk, akkor a hűtéstechnikát költséghatékonyan üzemeltethetjük klímákkal, hiszen jó eséllyel akkor lesz szükségünk a klímára, amikor a napelemek energiát termelnek. És ez nem függ az utólagos elszámolástól, hiszen a klíma elhasználja a megtermelt energia jelentős részét.
Vásároljunk energiatakarékos eszközöket
Vegyünk energiatakarékos eszközöket. A mosógép, mosogatógép, szárítógép, hűtőgép, légkondicionáló berendezések stb. komfortossá varázsolják életünket, jóval több időnk lesz azzal foglalkozni, amivel szeretnénk. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fogyasztanak ezek az eszközök! Válasszunk energiatakarékos berendezéseket, amelyekkel csökkenthetjük a fogyasztásunkat.
Okos vízhasználat
A modern megoldások mellett érdemes néhány energiatakarékossági tippért visszanyúlni nagyanyáink, dédapáink módszereihez. Ha kertünk van, ne a csapvízzel locsoljunk, hanem kútvízzel, esővízzel. Az esővíz gyűjtéséhez csak néhány víztárolót kell beszereznünk. A klímaváltozás miatt szélsőséges a csapadék eloszlása. A száraz heteket, hónapokat nehezen kiszámítható módon váltják a bőséges esők, záporok, zivatarok. A hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékot nincs módja a kiszikkadt vagy leviakolorozott, leaszfaltozott talajnak felszívnia, ezért a korábbi csapadékviszonyokra kialakított vízelvezető rendszerek túlterhelődnek, telítődnek a víztározók, a víz kimossa, rongálja a talajt, az épített terepeket. Ez ellen az egyik leghatékonyabb védekezés, ha a tetőről lefolyó esővizet összegyűjtjük és a szárazabb időszakban elöntözzük.
De nem csak az esővizet hasznosíthatjuk, hanem a háztartásban keletkező szürkevizet is. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
